Család- és gyermekjóléti szolgálat
A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés feladatait Sz. tv. 64. § alapján, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat a 15/1998. (IV. 30) Nm rendelet, valamint 1/2000. (I.7.) SZCSM alapján.
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Az igénybevétel történhet önkéntes alapon, illetve hatósági intézkedést követően.
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. Az észlelő és jelző rendszer működtetésének célja, hogy a problémák időben felismerhetőek legyenek, majd mihamarabb enyhítésre, megoldásra kerüljenek. Ennek érdekében közösen kell kidolgozni az együttműködési szabályokat, meghatározni a kompetencia határokat, kialakítani a közös munkafolyamatokat.
A tevékenységek összehangolására, folyamatos működtetésre, együttműködésre alkalmat adó lehetőségek:
- szakmaközi megbeszélések,
- szakmai rendezvények és fórumok,
- közös képzések,
- esetmegbeszélések és esetkonferenciák,
- munkaértekezletek,
- éves szakmai tanácskozás,
- helyi média, lakossági fórumok, közmeghallgatások.
Ezen találkozások lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az észlelő- és jelzőrendszer tagjai feltérképezhessék a veszélyeztetett területeket, aktuális problémaköröket, hozzájárulva egy koncepciózus szociális-és gyermekvédelem megteremtéséhez. Amennyiben szükségese az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival való találkozás az érintett intézmény bármelyikében megszervezhető.
A szakmai feladatokról tájékoztatni szükséges a jelzőrendszeri tagokat, erre az éves szakmai tanácskozás vagy egy szakmaközi megbeszélés is lehetőséget nyújt.
A család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, elérhetőségéről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt a település(ek) lakosai, intézményei, szolgáltatói számára.
A szolgálat nem csak az általa nyújtott feladatokról informálja a jelzőrendszeri tagokat, hanem a járási központ tevékenységeiről is kiemelten a speciális feladatokról illet arról. hogy a lakosság számára hogyan válnak ezek a szolgáltatások elérhetővé.
Ezzel párhuzamosan feltérképezi a szolgálat a jelzőrendszeri tagokat, intézményi-szolgáltatói listát állít össze (intézmény/szolgáltató, név, elérhetőség). A lista aktualizálását folyamatosan kell végezni, ezáltal a településen élők számára szolgáltatást nyújtó új intézmények/szolgáltatók számbavétele is meg kell, hogy történjen.
A jelzőrendszeri tagok felkeresése, megkeresése, írásban és személyesen is szükséges, ennek formái az alábbiak szerint történik:
- az írásos forma lehetőséget nyújt egy általános tájékoztatásra, a szolgálat tevékenységeinek bemutatására, a figyelem felhívására jelzési kötelezettség megtételéről (pl. szóróanyagok),
- személyes megkeresés,
- a média (újság, televízió) felhasználásával szélesebb körben tud a szolgáltató információkat nyújtani (pl. magánszemélyek megszólítása),
- telefonos megkeresés, ezt egy személyes találkozás előtti időpont egyeztetés alkalmával javasolt használni.
Első alkalommal minden család- és gyermekjóléti szolgáltató írásban tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait arról, hogy kivel és milyen módon kell együttműködniük a Gyvt. 17. §-ban meghatározott feladatok ellátása során.
A kapcsolatfelvétel célja:
- általános tájékoztatás a szolgálat/központ tevékenységéről, a szolgáltatásairól, lehetőségeiről,
- a figyelem felhívása a jogszabályban nevesített jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségére a veszélyeztetettség, krízishelyzet észlelése esetén,
- a jelzőrendszerben közvetetten szerepet vállaló egyéb szervezetek tájékoztatása a veszélyeztetettség, krízishelyzet jelzésének lehetőségéről.
A szolgáltatók/intézmények személyes felkeresése során lehetőség nyílik személyes tapasztalatok megszerzésére, mely során mindkét szolgáltató bemutatja tevékenységét és megkeresik azokat a szakmai kapcsolódási pontokat, amelyek mentén az együttműködés megvalósulhat.
Az együttműködés módjainak, szabályainak kialakítása (kompetenciahatárok tisztázása, információk egymás feladatairól, kötelezettségeiről stb.) az alábbi témák mentén történhet meg:
- jogszabályok ismertetése,
- fogalmak tisztázása (veszélyeztetettség, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, krízishelyzet), milyen tünetek-problémák esetén szükséges a jelzés megtétele (gyermekek, felnőttek),
- jelzési kötelezettség megtétele, elmaradásának következményei,
- a jelzés hogyan milyen formában történjen, mit tartalmazzon,
- jelzés tartalmi elemei-jelzőlap,
- a jelzés utáni feladatok megbeszélése.
A szakmai együttműködés, a jelzőrendszer eredményes együttműködésének elengedhetetlen feltétele, hogy az abban résztvevők tisztában legyenek saját feladataikkal, felelősségükkel és egymás szakmaiságában bízva, egymásra támaszkodva közösen meghatározott feladatelosztásban végezzék el a vállalt feladataikat a gyermekek, egyének, családok érdekében. A jelzőrendszeri tagokban tudatosítani kell, hogy jelzéseiket minden esetben írásban kell megtenniük a szolgálat felé, mely történhet e-mailben, postán vagy faxon.
Krízishelyzet estén amennyiben az írásbeli jelzés elmaradt, azt utólag haladéktalanul meg kell tenni. A jelzőrendszeri tagok számára összeállított ún. jelzőlap segítségül szolgál a jelzések megtétele során, hiszen tartalmazza mindazon információkat (a jelzett gyermekre vagy személyre vonatkozó adatokat; a veszélyeztető körülményt, krízis helyzet leírását; a probléma észlelésének időpontját; a jelzést tevő által megtett beavatkozást), amelyek szükséges a további intézkedésekhez.
A család- és gyermekjóléti szolgálatnak a jelzőrendszer működtetésére irányuló tevékenységük során elsődleges és hangsúlyos kell, hogy legyen azon koordináló, szervező feladatuk, mely során az észlelő- és jelzőrendszer tagjainak, hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek és magánszemélyeknek nyújtanak segítséget, támogatást abban, hogy képesek legyenek feltárni a gyermekeket veszélyeztető tényezőket, az egyéneket, családokat érintő krízishelyzeteket. Ösztönözniük kell a jelzőrendszer tagjait, hogy amennyiben felmerül a gyanúja a veszélyeztetettségnek, krízishelyzetnek akkor azt haladéktalanul jelezzék, ezzel segítsék elő a problémákra időben történő reagálást.
A jelzőrendszer tagjai felé célszerű folyamatosan kommunikálni az észlelés és jelzés fontosságát, annak tartalmi követelményeit, Segíti az aktivitást, ha a jelzőrendszeri tagok bevonásra kerülnek a segítségnyújtás illetve a döntéshozatal folyamatába, a kompetenciahatárok figyelembevétele mellet.
Az aktivitás fenntartásának eszközei lehetnek:
- személyes tájékoztatás, a szociális és gyermekvédelem területén használatos jogszabályok, azok módosításai, illetve módszertani útmutatók, ajánlások ismertetése,
- írásbeli értesítés a különböző szakmai segédanyagok megjelenéséről,
- prevenciós tevékenységek, estemegbeszélés, esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés, éves szakmai tanácskozás, közös szakmai nap, együtt megvalósított preventív tevékenység.
A szolgálat vezetője az, aki a jelzőrendszer fő pillérének kiépítéséért, a szakterület képviseletéért, az együttműködések kialakításáért, meghatározásáért felelős. A jelzőrendszeri felelő, jelzőrendszeri tanácsadó szervezi, mozgósítja és koordinálja a jelzőrendszer működését, a munkatársak pedig felelősen irányítják az eseteket.
A szolgálat vezetője felelős az intézmény kapcsolati rendszerének kialakításáért, működtetéséért. Feladata, hogy az intézmény működésének célját megismertesse, elfogadtassa és közvetítse az észlelő- és jelzőrendszer intézményeinek vezetői felé, ezzel biztosítva a napi együttműködést egy-egy eset megoldásában, melybe feladatot ad a jelzőrendszeri felelősnek, jelzőrendszeri tanácsadónak.
A családsegítő felelőssége az esetvezetés során résztvevő szakemberek együttműködésének aktivizálása. Feladata, hogy az esetfeltárás során meghatározza a probléma megoldásában bevonható szakemberek körét, velük intenzív munkakapcsolatot alakítson ki és koordinálja munkájukat az esetvezetés során.
Ezen munka színterei:
- a segítségül bevonandó szakember/ek megkeresése- telefonon, levélben, személyesen a probléma ismertetése, a közös munkára való felkérésük céljából,
- esetkonzultáció - a szakemberek közötti információ csere, tájékoztatás,
- esetmegbeszélés szervezése - a szakemberek kompetenciáinak, feladatainak tisztázására az adott probléma megoldásában,
- esetkonferencia szervezése – az egyénnel, családdal közösen megállapítható célok, lépések megfogalmazására, a cselekvési/gondozási terv kidolgozására.
Egyéni konzultáció, esetmegbeszélés és esetkonferencia az eset vezetése során többször is alkalmazható és alkalmazandó eszköz az elért eredmények értékelése ás a további feladatok meghatározása okán.
Együttműködési keret, együttműködési pontok a család- és gyermekjóléti szolgálat és a család- és a gyermekjóléti központ között a jelzőrendszeri munka során.
A család- és gyermekjóléti szolgálat és a család- és gyermekjóléti központ együttműködése az alábbi tevékenységek mentén valósul meg:
- települési jelzőrendszer kiépítése és működtetése,
- a gyermek, egyén vagy család ügyében beérkezett jelzés, intézkedés (speciális szolgáltatás biztosítása, hatósági intézkedés kezdeményezése),
- esetkonferencia, esetmegbeszélés, szakmaközi megbeszélés, éves szakmai tanácskozás megszervezése és lebonyolítása.
A család- és gyermekjóléti szolgálat a beérkezett jelzésekről és a megtett intézkedésekről hetente jelentést készít és továbbítja a család- és gyermekjóléti központnak.
Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai és a segítő szakemberek a felmerülő problémák kezelése érdekében egy szakmai team-et alkotnak, az adott eset megoldása érdekében azonos szakmai véleményt kell kialakítaniuk, meg kell egyezniük az általánosan megfogalmazható közös célban és annak elérésének módjában.
A családsegítő– a segítséget kérő személy, vagy a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével – a szociális segítő munka tervezésére cselekvési/gondozási tervet készít.
Ennek elkészítésében és az abban megjelölt célok elérésében, amennyiben szükséges bevonhatja a jelzőrendszer tagjait is. Ez esetben a cselekvési terv lesz az egyén, gyermek, vagy család segítésében közreműködő szakemberek együttműködésének szakmai kerete.
A családsegítő szakember szükség szerint, de legalább 6 havonta értékeli a szociális segítség eredményességét, és a megállapításokat a cselekvési tervben, vagy a helyzetértékelésben rögzíti. Az esetmenedzser a gyámhivatali határozatban szereplő időpontban, illetve szükség szerint, felülvizsgálat keretében értékeli a gondozási nevelési tervet, annak megvalósulását, eredményességét. Az aktuális helyzetértékelést amennyiben a cselekvési tervbe, vagy a gondozási tervbe jelzőrendszeri tag is bevonásra került, közösen kell elkészíteni.
A legfrissebb információk kicserélése a segítő folyamat eredményességének értékelése szempontjából célszerű esetkonferencia, vagy esetkonzultáció összehívása. Ennek célja konkrétan a meghatározott feladatok határidők megvalósulásának áttanulmányozása, regisztrálása. Az eset értékelése történhet a kliens és a családsegítő/esetmenedzser között is, ahol előre egyeztetnek a megvalósulásról, esetleges hiányosságokról, vagy további elvárásokról, és azt a későbbiekben az esetkonferencián a tagok elé tárják.
Esetmegbeszélés
Problémákat feltáró, megbeszélő illetve a segítő folyamat feladatellátását egyeztető munkaforma, mely egy adott eset (egyén, gyermek vagy család) ügyében az összes, az aktuális probléma megoldásában érintett szakember bevonásával történik. Célja a közös problémadefiniálás, az esetvezetés során vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megfogalmazása, megtervezése. Hatása az esetmegbeszélésen résztvevők szakmai fejlődése, saját motivációjuk, elakadásaik magasabb szintű megértése. Esetmegbeszélés a szociális segítő tevékenység során akár több alkalommal megszervezhető, illetve megszervezendő.
Estekonferencia
Esetkonferenciát egy esettel kapcsolatban – a segítő folyamat során akár több alkalommal is – a segített személy, az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény képviselője részvételével szükséges tartani. Ez nem csak a segítő szakemberek és kliens között zajló kommunikációs csatorna, hanem az egyéb hozzátartozó/nem szakmabeli segítő is jelen lehet, ill. olyan szakember, aki nincs közvetlen kapcsolatban az esettel, de szaktudásával hozzájárulhat a probléma feltárásához vagy megoldásához. A kliens a szolgálat/központ munkatársán kívül a konferencia megvalósulásához még legalább két szakterület képviselőjének jelenléte ajánlott.
Célja: A konferencia során az esetet ismerő csoporttagok, akik a klienssel már eddig is kapcsolatba kerültek, az esetvitelhez hasznos információval járulnak hozzá, és az esetgazdával osztják meg saját problémaértelmezésüket, megoldási javaslataikat. Minden résztvevő hozzájárul szakértelmével annak eldöntéséhez, hogyan oldható meg leghatékonyabban az adott probléma, megfogalmazza saját részvételét az esetkezelési folyamatban. Visszajelzéseikkel segítséget adnak az esetgazdának a segítő kapcsolat jellemzőinek feltárására, megismerésére.
Esetkonzultáció
Az esetkonzultáció adott eset kapcsán zajló információcsere, tájékoztatás. Ezen a megbeszélésen, nem az összes érintett szakember vesz részt, hanem a folyamat akár két személy között is történhet. Itt nem feltétlen kerül sor feladat meghatározásra, de az sem kizárt, ki miben tud ad hoc segítséget nyújtani az ügymenet aktuális állapotában pl. (várandós kismama megjelent-e a kötelező tanácsadási időpontban, vagy eljutott-e a megfelelő szakorvosi vizsgálatra a kliens, stb.). Az esetkonzultáció hatékony munkaforma, mind nagyobb, mind kisebb településen, és ez utóbbinál gyakorta alkalmazott tevékenység, hiszen alacsony lélekszámú településen nagyon közel vannak egymáshoz az ellátórendszeri tagok. Ezek mellett estekonzultáció történhet nagyobb szolgáltató esetén pl. a szolgálaton/központon belül, hiszen a napi esetvezetés során felmerülő problémák, vagy aktualitások átbeszélésére szükség lehet a továbblépés megtervezése érdekében.
Az észlelő –és jelzőrendszer működtetésének széles körű kiterjesztett formái
Szakmaközi megbeszélés
A szakmaközi megbeszélés a településen az észlelő- és jelzőrendszer tagjai egy részének vagy egészének részvételével szervezett szakmai megbeszélés, amelynek célja nem egy konkrét ügykezelése, hanem előre meghatározott témakörben, egy, vagy több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdés, vagy települést, térséget érintő probléma- vagy kérdéskör több szempontú feldolgozása.
A Gyvt. 17.§-a és az Szt. 64. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer működtetése körében a család – és gyermekjóléti szolgálat feladatait a 15/1998. Nm rendelet tartalmazza amely ki8mondja, hogy jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít.
Az esetmegbeszélés a család – és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében történik.
Célja az észlelő – és jelzőrendszeri tagok:
- és a szolgálat/központ együttműködésének elősegítése,
- munkájuk hatékonyabbá tétele,
- az információ áramlás elősegítése,
- jelzőrendszeri szereplőnek a család – és gyermekvédelmi hálózatba való beillesztésére,
- a hálózatérzékenyítése,
- képzése,
- kompetenssé tételének elősegítése.
A szakmaközi megbeszélés összehívható kettő vagy akár több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdésekben.
A szakmaközi megbeszélés elősegíti:
- a közös fogalomhasználat kialakítását,
- egyes szakterületek közti esetleges konfliktusok felszámolását,
- az eljárásbeli különbségekből adódó eltérő szabályok tisztázását,
- a tagok együttműködési készségének kialakítását, erősítését,
- az együttműködés hatékonyságát,
- kompetenciák tisztázását,
- a konstruktív együttműködést,
- egymás kölcsönös megismerését,
- az esetlegesen inaktív szereplők aktivizálását,
- kapcsolatrendszer szélesítését,
- az információ csere módozatainak kialakítását,
- az együttgondolkodást,
- a feladatok, kötelezettségek meghatározását,
- a közösen hozandó döntések megszületését,
- a válaszadást a felmerülő speciális problémákra,
- a jelzőrendszeri tagok speciális gyermekvédelmi ismereteinek bővítését,
- a kölcsönös adatszolgáltatás mikéntjének és az együttműködés szükségességének egyértelműsítését,
- egységesebb szempontrendszer kialakítását.
A szakmaközi megbeszélések azon kérdések megfogalmazására is kiválóan alkalmasak, melyekre a helyi szakemberek külső szakértőktől várják a választ. Ezen felül a Gyvt. 40/A. § (2) c) pontjában foglaltak szerinti a központ „szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára”, mely során ez a munkaforma jól alkalmazható.
A szakmaközi megbeszélés szervezése:
A szakmaközi megbeszélés szervezése, lebonyolítása a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata. A témákat éves tervben célszerű összeállítani, - illeszkedve az éves jelzőrendszeri cselekvési tervhez – melyek a jelzőrendszeri tagok visszajelzései alapján kerülnek meghatározásra, akár a települési tanácskozás során (cselekvési tervben is szerepeltethető), vagy egy erre külön rendszeresített igényfelmérő lap, vagy külön alkalom során. Az éves tervben kialakított ütemtervtől el lehet térni, ugyanis a munka során akadhatnak újonnan fellépő aktualitások, melyek megkívánják a mihamarabbi közös gondolkodást.
Az éves szakmai tanácskozás
Az éves tanácskozás a településszintű jelzőrendszeri hálózat működésének minden tag részvételével elkészített írásbeli beszámolókon alapuló éves helyzetfeltárása, és annak rendszerezett visszacsatolása a szakma, a fenntartó, a helyi közösség számára.
Szakmai keretek
Az éves tanácskozás megszervezése és lebonyolítása a család – és gyermekjóléti szolgálat feladata. Célja, a település szociális és gyermekvédelmi helyzetének bemutatása, fejlesztési irányainak meghatározása, valamint a helyi közösség, illetve a döntéshozók érzékenyítése. A tanácskozás, a multidiszciplináris megközelítésen keresztül teret enged az egymástól történő tanulásnak, az észlelő – és jelzőrendszer tagjainak eltérő szakmai megközelítéseinek megismerésére, egységes álláspontok kialakítására, ezen keresztül az erőforrásokat maximalizálására. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a hiányzó ellátási formákra, az észlelt (helyi) rendszerszintű hibákra, fokozott figyelemmel az esetlegesen megvalósuló rendszerabúzusra. Az éves tanácskozás a hiteles szakmaközi kommunikáció reprezentatív eseménye, ugyanakkor feltételezi a szakmaközi hálózat egész éves, napi munkája során megvalósuló őszinte párbeszédét.
Az évese szakmai tanácskozást minden én február 28-ig kell megszervezni, és arra meg kell hívni:
- a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait) és a jegyzőt,
- a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
- a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
- a jelzőrendszer tagjainak képviselőt,
- a gyámhivatal munkatársait,
- a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, és
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
Az összefoglaló elemzést a szolgálat vezetője végzi a beérkezett jelzőrendszeri beszámolók és a helyben megfogalmazott javaslatok alapján. Értékelni kell az ellátó és jelzőrendszer hatékonyságát, együttműködését, javasolt kiemelni a pozitívumokat és kijelölni a fejlesztés irányait.
A tanácskozás eredményeinek összegzése szükséges.
Az észlelő-és jelzőrendszer tagjainak beszámolóinak és éves jelzőrendszeri konferencia megállapításainak összegzését, rendszerezését és elemzését követően kerül sor az éves jelzőrendszeri terv elkészítésére.
Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család – és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el.
Az intézkedési terv tartalmazza:
- A jelzőrendszeri tagok írásos beszámolóiból készült összegzés megállapításait és tanulságait, mely helyzetképet ad a település szociális és gyermekvédelmi helyzetéről, jellemző problémáiról,
- az előző évi intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulását, annak elemeit,
- a következő év célkitűzéseit,
- a településre vonatkozó célok elérése és jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket, felelősöket, határidőket.
Az éves szakmai tanácskozás rengeteg lehetőséget rejt magában a család – és gyermekjóléti szolgálat munkájának megismertetése, a lakosság bizalmának megnyerése és a szemléletformálás érdekében. Hatékony, ha az éves tanácskozás a helyi nyilvánosság jelentős eseményévé válik, erősítve ezzel az észlelő – és jelzőrendszer ismertségét, elfogadottságát, hatékonyságát. Ennek eszköze lehet a sajtónyilvánosság biztosítása.
Család- és gyermekjóléti szolgálat
- A szolgáltatás szóban és írásban, elektronikus úton kérelmezhető. Az igénybevétel történhet önként, jelzést követően, illetve hatósági intézkedésre. A kérelmet személyesen, postai úton, vagy on-line módon az ellátást igénybe vevő/törvényes képviselő aláírásával kell benyújtani.
- A családsegítő a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le.
- A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját.
- A szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve az Intézményben folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Segítő munkaformák különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A szociális esetmunkát végző személyt esetfelelősnek kell kijelölni.
A családsegítő, esetfelelős kíséri figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint – a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével – együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását.
A családsegítő szolgáltatás igénybevétele során:
- esetnaplóban kell dokumentálni az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást, ebben az esetben a segítségnyújtás tartalmát az ellátás igénybevételekor – az igénybe vevő aláírásával ellátva – írásban kell rögzíteni,
- az esetnaplót az intézmény vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi.
Igénybevétel menete
- kérelem vagy problémajelzés (szóban, vagy írásban, alakszerűség: probléma jelző lap)
- nyilvántartás (családsegítésben az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtás esetén vezetendő),
- Forgalmi Napló igénybevétel dokumentálására (nem kötelező)
- Esetnapló és megállapodás (egynél több találkozást igénylő segítségnyújtás esetén vezetendő)
A gyermek személyes érdekeit védő, fejlődését elősegítő szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján történik.
A szolgáltatást igénybevevők jogorvoslati lehetőségei
Az ellátott vagy más törvényes képviselője, panasszal élhetnek az intézmény vezetője felé
a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén.
A vezető a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha a vezető 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.
Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről.
Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslati kérelemmel:
Ajak Város Önkormányzata
4524 Ajak, Péter-tó liget 1.
A terület ellátott jogi képviselője:
Az ellátott jogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában, feladatai megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,
- segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,
- segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál,
- a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,
- az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,
- intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
- észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,
- amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé,
- a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat hirdetőtáblán tájékoztatja az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről.
Ellátottjogi képviselő: Lőwné Szarka Judit
Telefonszám: 06/20-489-9557
E-mail címe:
Levelezési címe: Észak-Alföldi Regionális Iroda
4025 Debrecen, Miklós u. 4. fsz. 4.
A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa segíti. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.
A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja, a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.
Gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége:
Dr. Kovács Attila
Tel: 06/20-489-9523
Levelezési címe: 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál út 3.
A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja
Az ellátottak a segítő kapcsolatot - a külön szabályozott eseteken kívül - bármikor megszakíthatják. Szolgáltatásaink igénybe vétele alapvetően önkéntes.
Az intézmény kialakításánál ügyfélfogadás szempontjából – cél volt a megközelíthetőség, az akadálymentes közlekedés, és a bútorzat, berendezés megfelelő kialakítása. További célunk, hogy a kapcsolattartás során elhárítsunk, kiküszöböljünk minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos megítélésen alapuló munkát gátolja, vonatkozzon az akár az ügyfélkapcsolati környezetre akár a szakmai módszertanra.
Nyitva álló iroda/elérhetőségek:
4524 Ajak, Kiss Ernő út 1.
Tel: 06-45-455-001,
Email cím:
Honlap: www.ajakszoc.hu